Chip 1996 April/CHIP 1996 aprilis (CD06).zip/CHIP_CD06.ISO/hypertxt.arj/9509/TCL.CD

Text File | 1996-03-10 | 17KB | 345 lines

          @VX  Window   grafikus  alkalmazások   fejlesztése  Tcl/Tk
          @Vnyelven@N

          @VTcl-ben egyszerûbb!@N

              X Window alá  alapvetôen C nyelven  írhatunk programokat
          --  de  ez  egyáltalán  nem  egyszerû.  Egyszerûbb programok
          fejlesztéséhez találták ki a Tcl/Tk nyelvet, amit akár az  X
          Window Basicjének is nevezhetünk.
              Az   alábbiakban   meg  szeretnénk   mutatni   a  Tcl/Tk
          alkalmazások fejlesztésének  alapjait, és  kedvet szeretnénk
          csinálni további programokhoz néhány ötletes példaalkalmazás
          bemutatásával. Az alább leírtak feltételezik, hogy a  Tcl/Tk
          csomag már feltelepült a Unix rendszerünk alá, és van egy  X
          Window alkalmazások megjelenítésére képes terminálunk.
              A rendszer kitalálói  elôször egy általános  célú script
          nyelv alapjait teremtették meg, amit Tcl-nek, ""tool command
          languange"-nek  neveztek   el.  A   késôbbiek  során   ehhez
          készítettek    kiterjesztéseket,    például    a    grafikus
          kezelôfelületek  létrehozására  alkalmas  Tk  kiterjesztést,
          amely egy toolkit az X Window rendszerhez.


          @VIsmerkedés@N

              A   Tclben   írt    alkalmazásokat   egy   @Ktclsh@N    nevû
          scriptértelmezô shellel  tudjuk lefuttatni.  Ha interaktívan
          szeretnénk  kipróbálni  a Tcl  lehetôségeit,  indítsuk el  a
          tclsh  programot  paraméter nélkül.  A  kapott promptba  Tcl
          parancsokat gépelhetünk.  Indulásként írjuk  be a  következô
          parancsot:
              @Kexpr 4 + 4@N
              A  parancs  hatására  a  tclsh  kiértékeli  a   megadott
          kifejezést,  kiírja  a  végeredményt,  és  kiad  egy   újabb
          promptot  a  következô  parancs  számára.  E  példából sokat
          megtanulhatunk  a  Tcl  parancsok  felépítésérôl.  A parancs
          részeit  szóköz  karakterek  választják el.  Az  elsô  szó a
          parancs, utána  felsoroljuk a  hozzá tartozó  paramétereket.
          Persze ennél bonyolultabb  mûveleteket is végezhetünk  a Tcl
          segítségével. Gépeljük be a következô parancsot:
              @Kexpr (3 > 4 ) || ( 6 <= 7 )@N
              Ez egy logikai kifejezés,  a *Y**Y* jel az  OR mûveletet
          jelöli. A kifejezés eredménye egy logikai érték.
              A tclsh-ból az exit paranccsal léphetünk ki.


          @VVáltozók, eljárások@N

              A Tclben képesek  vagyunk különbözô adatokat  változókba
          írni és ezeket kifejezésekbe behelyettesíteni. A változóknak
          a set paranccsal tudunk értéket adni:
              @Kset a 44@N
              Egy változóra $változónév módon hivatkozhatunk:
              @Kexpr $a * 4@N
              A Tcl rendelkezik egy alap eljáráskészlettel, amit saját
          eljárásokkal bôvíthetünk.
              Az 1.  példa eljárása  egy hatványozást  végzô függvényt
          valósít meg. Láthatjuk, hogy a @Kproc@N utasítás elsô paramétere
          az   újonnan  definiált   utasítás  neve,   ezt  követik   a
          paraméterei  kapcsos  zárójelbe  zárva,  majd  egy következô
          kapcsos  zárójelben  a  végrehajtandó  utasítások.  A @Kreturn
          $változó@N  utasítással  adhatunk  vissza  értéket  a függvény
          visszatérésekor.
              A Tcl nyelvben is  vannak globális és lokális  változók.
          Egy  függvényen  belül definiált  változó  lokális az  adott
          függvényre  nézve,  és  globális  a  beágyazott függvényekre
          nézve.


          @VSpecialitások@N

              A Tcl sokban eltér más programozási nyelvektôl.  Például
          a C programozási nyelvben fenntartott szavak vannak,  melyek
          az  utasítások teljes  szintaxisát és  belsô felépítését  is
          definiálják. A  Tclben nincs  rögzített nyelvtan,  hanem egy
          scriptértelmezô fut végig a Tcl utasításokon és eljárásokon.
          Az értelmezô mûködése és szabályai rögzítettek, de  bármikor
          definiálhatunk új utasításokat, vagy  ""felüldefiniálhatjuk"
          a régieket.
              A    ciklusokat,     eljárásokat    és     kifejezéseket
          utasításokként  implementálhatjuk,  a  Tcl  alapvetôen   nem
          kezeli ezeket  a struktúrákat.  Nézzük meg  például az elôzô
          példában a ciklus kialakítását!


          @VA Tk nyelv alapvetô használata@N

              Bár a  Tcl tartalmaz  egy széles  körû utasításcsomagot,
          nem   önálló   felhasználásra   fejlesztették,   hanem   más
          alkalmazásspecifikus     kiegészítô      utasításcsomagokkal
          támogatott   programok    fejlesztésére.   Ezek    közül   a
          legérdekesebb talán a Tk csomag, amely egy X Window toolkit,
          Tcl utasítások formájában megírva.
              Azt a  programot, amely  a Tk  kiegészítést használó Tcl
          alkalmazásokat  is  futtatni  tudja,  @Kwish@N-nek  hívják.   Ha
          interaktívan szeretnénk játszani a Tk kiegészítéssel,  adjuk
          ki a  @Kwish@N parancsot  paraméter nélkül!  Ennek hatására  már
          nemcsak egy Tcl promptot kapunk, hanem egy grafikus ablak is
          nyílik,  amiben az  általunk késôbb  megadott elemek  fognak
          megjelenni. Elsô  lépésként gépeljük  be 2.  példaprogramot,
          eredményeként ezt láthatjuk:

          @<9509\HELLOWO.GIF>■■@N  1. ábra

              Több  dolog is  magyarázatra szorul  ebben a  scriptben.
          Elôször is a @Kbutton@N és  a @Kpack@N utasítás. Mindkettô a  Tk-ban
          van implementálva. Az  utasítások felépítése és  értelmezése
          pontosan az  elôzô fejezetben  leírt Tcl  értelmezés szerint
          mûködik itt is.
              A Tk  utasítások megértéséhez  meg kell  ismerkedni az X
          Window rendszer és az X Window alkalmazások felépítésével.
              A grafikus  kezelôfelület alapegysége  a @Kwidget@N  (window
          gadget, azaz ablak-szerkentyû). A widget egy ablak, amelynek
          definiált  megjelenése  és  viselkedése  van.  A  widgeteket
          osztályokra  oszthatjuk: például  button (nyomógomb),  menu,
          scrollbar (görgetôsáv). Az azonos osztályba tartozó widgetek
          megjelenése  és  viselkedése azonos.  Például  minden button
          widget megjelenít egy  szöveget vagy bitmapet,  és végrehajt
          egy utasítást, ha rákattintottak az egérrel.
              Az egy alkalmazáson belüli widgetek egy hierarchikus  fa
          struktúrába  vannak  szervezve.  Az  alkalmazás  fô  ablakát
          ""."-nak hívják. Az összes ezen belül megjelenô ablak  ennek
          az  ablaknak a  gyereke. Az  egyes widgeteket  a  fôablakból
          származtatva, az összes szülôt megadva határozhatjuk meg.  A
          szülôket ponttal választjuk el egymástól. A fenti példában a
          .gomb widget  a fôablakból  leszármazott gomb  nevû widgetet
          jelöli. A @K.a.b.c@N widget a fô ablakban lévô @Ka@N-ból származó  @Kb@N
          widget @Kc@N nevû gyereke.
              Minden widget  létrehozásához tartozik  egy utasítás  és
          ennek   paraméterei,   amelyek   a   widget  konfigurációját
          határozzák meg. Ezen opciók  közül nem kell mindet  megadni,
          nagy részüknél használhatjuk az alapbeállításokat. A  @Kbutton@N
          utasítás erre példa: megadtuk vele, milyen osztályba  sorolt
          widgetet szeretnénk létrehozni, és a paraméterekkel az adott
          widget  konfigurációját  állítottuk  be.  A  @Kpack@N   utasítás
          hatására  a  widget  megjelenik  a  képernyôn  (a  widget  a
          létrehozásakor még nem jelenik meg).
              A megjelenítéssel kapcsolatos az entitások egy független
          csoportja:  a  geometriai  vezérlôk.  A  geometriai vezérlôk
          jelenítik meg, helyezik el és méretezik a widgeteket. A pack
          utasítás  például  egy  ilyen  geometriai  vezérlônek   küld
          parancsot a widget megjelenítésére.


          @VEsemények@N

              Az egyes widgetekkel kapcsolatos eseményekhez  általában
          utasításokat rendelhetünk. Ilyen esemény lehet az egér adott
          gombjának lenyomása  vagy felengedése,  valamelyik billentyû
          lenyomása vagy elengedése.
              A  3.  példa  az  elôbbi  hatványozási  feladat grafikus
          kezelôfelületének megvalósítása:

          @<9509\POWER.GIF>■■@N  2. ábra

              Ebben  az alkalmazásban  5 widgetet  hozunk létre,  ezek
          közül kettô szolgál az adatok bevitelére @K(entry)@N, kettô  fix
          szöveget jelez  ki, és  egy jelzi  az eredményt  dinamikusan
          @K(label)@N. A két beviteli mezôben a [Return] gomb  lenyomására
          végrehajtódik a megfelelô bind után megadott utasítás.


          @VTovábbi példák@N

              A  fenti  egyszerû  példák  során  megismerkedhettünk  a
          @Kbutton@N és  a @Klabel@N  widgettel. A  Tk-ban persze  ennél jóval
          több elôredefininált  widget van,  néhányuk felhasználásával
          szeretném  bemutatni  e  programozási  eszköz  elônyeit   és
          tulajdonságait.
              A  4.  program  egy  menüsor  és  a  görgetôsávos listák
          kezelését hivatott bemutatni. A program egy listát tölt  fel
          az aktuális alkönyvtárbeli file-ok neveivel.

          @<9509\LISTA.GIF>■■@N  3. ábra

              A menüsort  a @Kframe@N  utasítással hozzuk  létre. A  @Kframe@N
          gyermekeiként hozzuk  létre a  menü elemeit,  így azon belül
          fognak elhelyezkedni. Az  eseményeket csak késôbb  rendeljük
          hozzájuk, most  csak a  paramétereket állítjuk  be. A listát
          egy  @Klistbox@N  és egy  @Kscrollbar@N  widget segítségével  hozzuk
          létre. Ezeket a fentiek szerint kell egymáshoz rendelnünk, a
          megfelelô  mûködés  érdekében.  A  file-listázó  menüponthoz
          négysoros Tcl  scriptet, míg  a @KQuit@N  gombhoz egyszerû  @Kexit@N
          utasítást rendeltünk.  Végül a  már ismert  @Kpack@N utasítással
          megjelenítjük  a létrehozott  widgeteket. A  példaprogramból
          megismerhetjük   a  @Kpack@N   utasítás  néhány   specialitását,
          melyekkel különbözô irányokba rendezhetjük a widgetet,  vagy
          megadhatjuk, milyen irányban töltsék ki az ablakot.
              Az 5. példaprogramban a grafikus alkalmazások egy  másik
          gyakran elôforduló elemét, a radiobuttont (kiválasztógombot)
          mutatom be:

          @<9509\SETFONT.GIF>■■@N  4. ábra

              Az  ablakban megjelenô  gombok közül  mindig csak  egyet
          választhatunk ki,  és ez  adott esetben  egy font-típust  ad
          vissza.  A  legfelsô  sorban  egy  minta  szöveg  található,
          amelyre a jobb gombbal kattintva a betûk típusát állíthatjuk
          be, a bal gombra pedig kilépünk a programból.


          @VBeszerzés, szakirodalom@N

              A teljes Tcl és Tk csomagot az @Kftp.cs.berkeley.edu@N  nevû
          anonymous   ftp   szerverrôl  ftp-zhetjük   le.   A  Tcl   a
          @K/ucb/tcl/tcl7.3.tar.Z@N file-ban, a Tk a  @K/ucb/tcl/tk3.6.tar.Z@N
          file-ban található. Ugyanebben az alkönyvtárban  találhatunk
          példaprogramokat  és  a   készülô  új  programverziók   béta
          példányait.  A  Linux  aktuális  Slackware  csomagjában   is
          megtalálható a többé-kevésbé legfrissebb verzió.
              A Tcl és a  Tk nyelv mélyebb megismeréséhez  a fejlesztô
          által írt könyvet ajánlom:  @KJohn K. Ousterhout: Tcl  and the
          TK Toolkit. Addison-Wesley Publishing Company, 1994.@N


          @VKiegészítések a Tcl és Tk nyelvhez@N

              Az @Kexpect@N az egyik legrégebbi Tcl alkalmazás, de  egyben
          a  legközkedveltebb   is.  A   program  képes   interaktívan
          beszélgetni  más  programokkal. Olyan  scriptet  lehet írni,
          amely  megadott  bemenetre  vár,  és  ha  megkapta, válaszol
          valamit vagy meghív  egy másik programot.  Ilyen szekvenciát
          tetszôleges hosszan definiálhatunk.
              Az @KExtended Tcl@N (TclX) bôvítései:
              @V*@N újabb Posix rendszerhívások és függvények érhetôk el
              @V*@N az  @Kawk@N program  funkciójához hasonló  file-feldolgozó
          lehetôségek
              @V*@N kulcsos listák, C struktúrákhoz hasonló lehetôségek
              @V*@N idô- és dátum-manipuláló és -konvertáló programok
              @V*@N on-line súgó
              @V*@N debugger és programfejlesztési környezet.
              Az  @KXF@N   nagyban  megkönnyíti   a  Tcl/Tk   alkalmazások
          fejlesztését,  azzal  hogy  grafikus  felületet  biztosít  a
          kezelôfelületünk    kialakításához,    azaz    a    widgetek
          elkészítéséhez  és  paraméterezéséhez.  Érdekessége,  hogy a
          fejlesztés alatt álló Tcl/Tk alkalmazás egyfolytában él, így
          az  összes  változtatás azonnal  megjelenik  a képernyônkön.
          Tartalmazza    a   szükséges    menüpontokat   az    ablakok
          létrehozására, és késôbbi átkonfigurálására. Lehetôséget  ad
          az  esemény-hozzárendelések  egyszerû  beállítására.  Az  XF
          tartalmazza az összes eredeti widget osztályt és lehetôséget
          ad  újak  definiálására.  Támogatja  a  legtöbb  Tcl  és  Tk
          kiegészítést, maga az XF is egy Tcl/Tk alkalmazás.
              A   @KTcl-DP@N   lehetôséget   ad   elosztott   alkalmazások
          fejlesztésére.  Legfontosabb  szolgáltatása  az  RPC (remote
          procedure  call)  támogatás.  Egy  alkalmazást  több  részre
          bontva  futtathatunk   vele  különbözô   gépeken,  és   ezek
          hálózaton kommunikálhatnak egymással.
              Az  @KAk@N audio  kiterjesztés a  Tclhez. A  kiegészítés  az
          AudioFile  nevû  szabványra  épül,  amely  hálózatfüggetlen,
          hangkártya-független audio  rendszer, s  több platformon  is
          rendelkezésre  áll.  Az  @KAk@Nval  ki  tudunk  adni  olyan  Tcl
          utasításokat,    amelyek    audio    file   visszajátszását,
          felvételét, telefonvezérlést és szinkronizációt  valósítanak
          meg.

          @KSára Endre (endre@@carenet.hu)@N


          @V1. példa: egy egyszerû eljárás@N

proc power {base p} {
   set result 1
   while ($p > 0) {
      set result [expr $result * $base]
      set p [exprt $p-1]
   }
   return $result
}


          @V2. példa: szöveg az ablakban

button .gomb -text "Hello, world!" -command exit
pack .gomb


          @V3. példa: interaktív hatványozó rutin

#!/opt/bin/wish -f
proc power {base p} {
   set result 1
   while {$p>0} {
      set result [expr $result*$base]
      set p [expr $p-1]
   }
   return $result
}
entry .base -width 6 -relief sunken -textvariable base
label .label1 -text "to the power"
entry .power -width 6 -relief sunken -textvariable power
label .label2 -text "is"
label .result -textvariable result
pack .base .label1 .power .label2 .result -side left -padx 1m -pady 2m
bind .base <Return> {set result [power $base $power]}
bind .power <Return> {set result [power $base $power]}


          @V4. példa: menükezelés

#!/opt/bin/wish -f
frame .mbar -relief raised -bd 2
menubutton .mbar.ls -text "List files" -underline 0
menubutton .mbar.quit -text "Quit" -underline 0
listbox .e -relief raised -borderwidth 2 -yscrollcommand ".scroll set"
scrollbar .scroll -command ".e yview"
bind .mbar.ls <1> {
   set result [exec ls]
   foreach i $result {
      .e insert end $i
      }
}
bind .mbar.quit <1> {exit}
pack .mbar -fill x
pack .mbar.ls -side left
pack .mbar.quit -side right
pack .e -side left
pack .scroll -side right -fill y


          @V5. példa: kiválasztógombok

#!/opt/bin/wish -f
set font times
radiobutton .times -text Times -variable font -value times -anchor w
radiobutton .courier -text Courier -variable font -value courier -anchor w
radiobutton .helvetica -text Helvetica -variable font -value helvetica -anchor w
radiobutton .symbol -text Symbol -variable font -value symbol -anchor w
bind .title <3> {.title configure -font *-$font-*}
pack .title .times .courier .helvetica .symbol -side top -fill x


          @VEsemények

          Néhány  példa  olyan   lehetséges  eseményekre,   amelyekhez
          valószínûleg utasításokat kapcsolhatunk:

<Button-1>         A bal egérgomb lenyomása
<ButtonRelease-1>  A bal egérgomb elengedése
<DoubleButton-1>   A bal egérgomb dupla lenyomása
<Key-a>            Az ""a" betû leütése
<Motion>           Egérkurzor mozgatás a widget felett
<B1-Motion>        Az egérkurzor mozgatása a bal gomb nyomvatartásával
<Any-Motion>       Az egérkurzor mozgatása egy tetszôleges gomb nyomvatartásával